És most akkor ne is menjünk tovább.
A politikával aktívan foglalkozók, az abban élők vagy annak a világában dolgozók számára ez természetes. Az elmúlt években megszoktam, hogy a munkám taglalása során (mert persze mindenki pontosan tudja, hogy mi is kellene lennie az újságírónak az ő nagy feladata) előbb-utóbb elhangzik a kérdés, melyet félig sóhajtva, de mindenképpen sajnálkozva-szánakozva kérdeznek meg tőlem:
Bevallom, a sok év alatt, amióta hallgatom ezt a mindenki által egyedinek tartott megközelítésből fakadó, megdöbbentően leegyszerűsítő kérdést, már számtalan variációt kipróbáltam a válaszaimmal.
Mert kezdetben őszintén válaszoltam, majd megpróbáltam el is magyarázni, hogy mit gondolok erről.
